Az  Igazi Barátság!!!

Leszállt az alkony.Bölcs Nagyapó felszította a rőzselángot,és mesélni kezdett:-Ma  a Barátságról mondok el nektek egy igaz történetet,gyermekeim,figyeljetek jól!!Élt  valahol a nagy hegyeken túl két testvér:a csendes szavú Dien,s a fürge Anoi!!Édesanyjuk szegény özvegyasszony volt,sokat dolgozott,és fáradt értük!Napkeltekor már ott görnyedt a rizsföldön!!Dien szorgalmasan segített Neki!!Minden munkához értett:a kosárfonáshoz éppen úgy,mint a hálókötéshez!!Komolyan és szótlanul dolgozot egész nap!!!-Nem fáradtál el még,Dien,kedves fiam?!Sok a munka kettőnknek!!Hol van Anoi?-szólt az édesanya!!Anoi egész nap csavargott,pajtásával,Thuával!!A nap tüze elől bambusz-sűrűbe rejtőztek,összeszedték az édes,fiatal hajtásokat,madártojásokat gyűjtöttek!! -Segíthetnél néha Anyánknak
,ahelyett,h azzal a haszontalan Thuával kószálsz,Öcsém-szólt egy nap Dien!!-Hagyj engem békén!!Thua az én Igazi Barátom!!-Felelte Anoi!!
Történt egy napon,h Anoi egy gyönyörű fiatal szarvast fedezett fel az erdő szélén,de a vad elillant,mielőtt még célba vehette volna!! Anoi pajtásáért futott!Nagyon szerette volna elejteni a szarvast,de nem akart egyedül nekivágni a dzsungelnek!!-Segíts,Thua, a szarvast üldözni!!Azt hisztem ott kószál a folyó völgyében.-Thua így válaszolt:-Menj csak,mindjárt utánad megyek!!Anoi  elindult!Óvatosan és  zajtalanul haladt,nehogy felriassza a vadakat!!Máris úgy tűnt Neki,mintha pajtása hívó szavát  hallaná!!De távoli madárkiáltás volt az,semmi  egyéb!!-Thua odahaza ült,eszeágában sem volt,h a dzsungelbe merészkedjen!! Félelmetes és sötét volt az erdő,a szegény kisfiú lábát véresre sebezték a kövek,tüskék!!-Fel kell jutnom a  hegygerincre,onnan végigláthatok a folyó völgyén-gondolta magában!!Már reszketett a fáradságtól,de egyre űzte a vágy,h elejtse a pompás zsákmányt!!Végre feljutott a magasba,körültekintett..!!Jól sejtette: a szarvas ott legelészett a vízesés mellett!Anoi célba vette,és leterítette!!leereszkedett a meredek sziklafalon,átgázolt a vízen a szarvastetemhez!!Tudta már,h Thuát hiába várja egyedül kell hazacipelni az állatot!!Késő este volt,mire hazaért !!Elrejtette a szarvas..!!Thua mélyen aludt apja kunyhójában és arról álmodott,h Anoi megosztja vele a jóízű szarvaspecsenyét!De Anoi elhatározta,h előbb próbára teszi pajtását!! -Nagy szerencsétlenség történt!!A szarvas helyett egy vadászt sebesítettem meg nyilammal az erdőben,most ott fekszik haldokolva!!S én nem tudom,mitévő legyek!-mondta reggel Thuának.-Úgy!!Meggyilkoltál valakit,s még engem is bajba sodornál!!?Magad okoztad a szerencsétlenséget,vállald magad a bűnhődést-vonogatta a vállát Thua,és faképnél hagyta Anoit!!! Anoi nagyon elszomorodott!-Úgy látszik,tényleg semmirekellő ez a Thua!!Igaza volt a Bátyámnak!!De vajon mit tenne Ő,ha én egyszer bajba kerülnék? -Miért bánkódsz, Öcsém?-fogadta otthon Dien.-Anoi erre Neki is elmondta azt a kitalált történetet,amit Thuának!!-Szegény Öcsém,ne félj,van nekem sebbalzsamom és tiszta gyolcsom!!Vezess oda,megmentjük a sebesültet!!! Anoi szeme felragyogott:-Köszönöm,Bátyám!!!!TE valóban jó Barátom vagy!!!-szólt,és azzal elmondta Diennek a szarvasvadászat igaz történetét! A testvérek ezentúl elválaszthatatlan jó pajtások lettek-Anyjuk örömére,aki örült,h dolgos,derék Fiai vannak!!Most pedig térjetek haza,Gyermekeim,és ne feledjétek: a bajban ismerjük meg,ki az Igaz Barát-fejezte be meséjét Bölcs Nagyapó!!